gondolkoztunk ma, hová menjünk a gyerekekkel. múzeumkert, vár, dunapart, parlament. végül az történik, hogy hallgatjuk a rádiókat, hajnalban felkeltünk felvenni a János Vitézt a Duna tévéről, ből, hallgattam két percig Bereményit valamelyik adón,  visszamásztunk az ágyba, és édesdeden elaludtunk, szörcsögünk, húsleveset nyelünk, és, drágaságaim, butábbak vagyunk, mint húsz éve.

a dobolós lány tegnap kissé bizonytalankodott, amikor kis huszárokat szeretett volna toborozni. a próba a múzeum lépcsőin, hát, hm, érdekes. hát, hm, esik. hát, hm. jön a nyár. minden ingyenes rendezvényen megjelenő ismerősőm  is ott volt egyébként tegnap, a kipufogógázszagú kertben, a túlméretes lufik alatt járt a szeme ide-oda, megfelelni megfelelni megfelelni.