folyosói fénykép. azok rosszak szoktak lenni, erőltetettek. a bögre olyan , mint az ovisoké, ilyenben kapják a tejet, és a kakaót a vajaskifllihez. jó ez a hajkontraszt.
megint van két apukám! csak az a kérdés, hogy fogom eldönteni, melyiket szeretem jobban. mert ez mindig érdekli a felnőtteket. kit szeretsz jobban? ó, egyformán, mindenkit egyformán. elegánsan, a halál torkában.
ilyen sálat lehet kapni minden turiban, ez legyen világos. nem erről lenne szó, nem a virágos bögréről, olyan is van egyébként mindenhol, még a Kis Gólyában is. Bizony, van még Kis Gólya, a Király utcában, a nagy már nincs, ott fénymás van, meg irodaszerek, vagy mik. szóval, naszóval, ott a folyosón, jó lehetett ott a folyosón. vigyázzunk Nícsével, (mert), tudott valamit a pasi a kisszerűségről. menjetek turizni. van sál. lehet felvenni, megtekerni, emlékezni. lehet énekelni. kis füzetbe kis betűkkel beleírni, szeptember elsején: a, azaz: a, mint akkor, akkortól, akkoriban.
nem azt szeretném mondani, hogy a jelen turkáló lenne. korántsem. sőt. csillog-villog az új minden. de. vegyük le szépen lassan a sálat, a sapkát, vegyük le a szakállat, a zakót, a szemüveget, dugjuk a vázába a szivart. rántsuk el a függönyt, eresszük ki a füstöt, legyünk szentimentálisak. kevés időnk van már.
