megtalálni valakit, aki évtizedek óta velünk él, s egyszerre csak megtalálni, meglátni, miért voltunk vele ennyi ideig, miért ¨viseltük el, egyáltalán, hogy kerülünk ide, ebbe a lakásba, ebbe a ruhába, ezek közé a kölykök közé.

kár, hogy ehhez halálos betegség kell alkalomadtán. vagy halál...halál nem kell. az várhat.

a gyerek az m betut tanulja, a masik bunyozik az oviban, es ez a blog nemsokara egeszen masról fog szólni.

gyerekjóga mért nem virágzik

ahogy a térképen feljebb kissé igen

mi van a magyar gyerekekkel

mi van  a törökulessel

bár Kierkegaard nyilván felülmúlhatatlan, terjed az irónikus látásmód, és egye terjed, a lányok-nők körében. dícséretes. egyvalami nehéz, ironikusan szoptatni pl. egy babát, de meg fognak vele birkózni. vannak területek, ahol nem évényes az irónia? tán igen, nade ahhoz ki kelll póbálni.kelll.

jajj. a kántor péternek írt versek az és-ben, jaj. ez extra rossz, kéremszépen. mindjárt eldobom ez a lapot, mostár komolyan. jaj, teve. ez is.

én bevallom, kedves, olvasom általában az ÉS-t, bár sokszor be kell erősen hunynom a szemem, sokszor kell átugrálni sorokon, sokszor csóválja az ember napokig a fejét azon, amit le szoknak írni. szokásban van náluk mostmár, sajnos, nagyon sajnos, mert nemigen van olvasható lap rajtuk kívül, a rettenetes butaság. Lásssuk csak a mai kovács zoltán cikkecskét a vasutassztrájkról. idéz egy Tar Sándor írást, amelyben kolbászoló, borozó utasok fetrengenének a kupéban, és mindenáron mennének oda, ahova akarnának, mert van céljuk, ahova menjenek, tehát mennek is, az nem baj, hogy a vasút darabokban. Logika az okfejtésben sajnos nem található, annál nagyobb mértékben van benne ostoba gyűlölködés, olcsó humorkodás, de nagyon olcsó sajnos. javíts ki kedves, ha nincs igazam. jól esne, ha a korrekt újságíár ÉS-ben publikáló harcosai megszólalnának ilyenkor. dehát a főszerk. cikkét kritizálni? nem tudom, belülről hogy néz ki ez a lap, néha hányásrohamot lehet tőle kapni, mégegyszer sajnos. kár érte.

Fodor Géza meghalt, és ő elismert volt, komoly és embergyűlölő talán-vagy csak kiábrándult, nem tudni ma már. a zene, és Mozart, és a halál.

ki lehet egyébként mondani valakiről, hogy egy unintelligens barom? akkor is, ha főszerkesztő? csak csendben kérdezném. hol vagytok, bátorságos forradalmár értelmiségi élharcosok, ajaj. szóval sajnos tényleg kipusztultak. s nem a legrosszabbak.

egyébiránt a város viccesedik, Jelenits István és Michael Jackson a plakátokon egymás mellett, a fiatalok értelmesek és kedéylük kedvezően alakul: és figyelnek téged, öreg harcos, hajléktalan hálózsákban a vasedény előtt, szakálla nő, a hunnia moziban este 5 néző, hideg, és kérem, a Rákóczi úton rettenetes a hangulat. majd nézzék csak meg. aluljáró érzés. egy ember: utána fellocsolják hipóval a járdát, vagy 3 literrel, aztán jöhet az emberiség, szállhat fel a buszra mostmár. nyomok. kár. kis öreg papbácsi a templomban, valami seb van az orrán, motyog halkan, nemigen érteni, a stációk gipszből, a gipsz, a gipsz, a gipszország.a gasztroság habzik, mint a teve orrában a takony. hány fésűkagylót dobtál ki? harmincat! mars ki! hogy a faszomba!(gasztrovetélkedő) nagyanyám máshogy főzőtt, a faszom. mi ez?

a gyerekeknek meg a füle fáj.

Novum Castellum. Érsekújvár. Zsitva, Nyitra, Tormás patak. Szent Adalbert, Kücsük Mehmed.

Bujtor meghal,

megy a nap tv

mi lesz az ÉS-ben a naptv statisztikák helyett vajon

az volt nekem, az a statisztika, olyan oda nem illő. olyan hihetetlen. olyan felfoghatatlan.

és a halál, persze, mindyg. Hela.

voltunk hétvégén megnézni a palotát, de kilométeres sor volt, és a rendőr vagy ki elküldött minket messszebb, amiukor a gyerkők rágni kezdték a pogácsát az aszfalton, mintegy láthatatlan asztal köré tepedve. hát nem lehet itt piknikezni, kéremszépen. hát nem.

a bábszynház vitrinjeinek rendezése móka. hevernek a  harcosok, a dzsinnek, a királylányok, várják a jelet, várják a kezet, amely újra emeli őket.

: Őseink nyomában – A magyar őstörténet kutatása a 20. században, Masszi Kiadó, 2004Csorba Csaba. Árpád népe, Tudomány – Egyetem, Kulturtrade Kiadó Budapest 1997.

• Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Budapest, Osiris, 2003.
• Magyar István Lénárd: Bizánc a makedón dinasztia idején. In: Európa ezer éve: a középkor. (I. kötet) Szerk.: Klaniczay Gábor. Budapest, Osiris, 2005. pp. 282–288
• Plamen Pavlov, Jordan Janev: A bolgárok rövid története. Budapest, Cédrus Alapítvány – Napkút, 2005.
• Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301. Bp., Osiris, 2006.

Erdélyi István

Róna-Tas András. A honfoglaló magyar nép. Balassi Kiadó Budapest 1997.

Györffy György. István király és műve. Gondolat Budapest 1983.

Ybl Miklós

az, hogy valaki szakértője egy költőnek, én  nem tudom, de ha meghal egy ilyesféle lény, az szomorú.

http://www.litera.hu/hirek/elhunyt-racz-christine-1967-2009

emlékére, költőjétől egy vers

Elnyilvánulás

Mint e mai idõn. És mely idõkbe
        telt, míg ez az idõ elérkezett.
        És megint annyi csak, hogy: “Nem örökre…”
        És nem egyetlen, mi van mind “közötte”!
Kicsit VAGYOK, kicsit NEM LEHETEK.

A félig teli maszkok, mondja Rilke
        (R. Gy. fordítása), nem kellenek.
        Függönyöm ennyi: szinte ellebeg,
        és mégis szilárd állag tartja össze,
függõleges sík, de mintha körözne.

Ezek nem látomások. Ne

m “való
        világok”. Nem is részletezhetõen:
        itt e függöny, kör fal, és fönn tetõtlen,
        állnom nincs hol, nemhogy még megtetézzem,
kimondhatatlan? Nehéz MONDHATÓ.

Visszavisszhangzik a tanári szó,
        versbõl. Tanárnõ kérem, én megértem,
        vagy mint Rilke mondja – megint – “beértem”,
        ez már magam fordítása, egészben:
“Virulni szép” (ezt akarja a jó

elit-nép, köz nép), “mi inkább beérnénk,
        és ez homályt jelent, és fáradalmat”.
        Társak, kik megfúrnak, vagy félrecsalnak,
        menet közben elhagynak; hát ha végképp
megoldhatnám, én jól tudom végét:

a függöny áttetszõ és leheletnyi,
        nem is test mögötte a túl-világ,
        hagyom a rím s ritmus sorát,
        azzal, ki társ – test, lélek, rend, miegymás –,
kéne végeznem az én Kváj Folyó

feladatomban, bele, szakadékba!
        Veled, igen – ó, szent irodalom,
        veled is, nagy lent ily hulltak karéja,
        aztán majd magam folytatom,
míg vájja végül a sas, keselyû, héja,

mi volna dalom.
        Elnyilvánulás! jöjj szent mindhiába,
        nem írlak naggyal, nagyra – rég kivájta
        szemem, agyamon át, és dehogy borzalom,
dehogy –, de hogy! mi volt szép buzdulása,

kezdete, ennek, ki az események,
        látványok és vágyak csõrtömege.
        Elõbb valamit, visszapergetésnek:
        Ah, élj világ! Oly igen ellenemre,
mily felületleg látunk. Vakon: erre?

merre? miazmás a “mi az a lényeg?”
        Ál-hitetlenségek
        botladozása, még hogy mondható,
        nem mondható, még hogy való, vagy épp “ál”,
máshoz se lennék. Napra nap lesétál

az égen (Jékely), a szakadékot
        feltölti kotrógépek óriási
        földmunkatömege, hova kilátni
        lehet még függönyöm mögül,
mely valóbb valóm, ha a mondhatatlan,

ha a mondható, mire én beérnék,
a Szellemet is elfelejtve, képét
        s lényegét, függönnyé válok, magamban.

az  összes gyerek a környéken bentenről beszél. megnéztem a dalszöveget. nem tudok mit szólni, magyarul van  ugyan, de értelmetlen, buta, és a végtelenségig primityv. most mi lesz.

Messzi világ szerkezete landolt egy napon
Csuklójára fonta magát, mint egy karplaszton
Így lett ez a kedves gyerek legyőzhetetlen
Ben Ten!

Közelében megtörténhet bármi meglepő
Jelenléte olyan mint egy csodás lényképző
Hihetetlen eleven, de mégsem idegen
Ben Ten!

Elképesztő, milyen erővel bír
Elsöpör minden rosszat mint gejzír
Félelmet nem ismer, ki nem zökken
Hívja őt, az ismeretlen eszetlent
Ben Ten!

Ben Ten!
 

meghatározó élmények a szocialista gyerekkorból

Antal Imre a tévében délelőttönként a matekvetélkedőben. Hihetetlen figyelemmel , suttogva beszél, felejthetetlen.

Cseh Tamás megjelenik egy unalmas vasárnapi délelőtt a képernyőn, és először érzem, hogy a szemébe lehet valakinek nézni. hogy van miért.

Kocsis Zoltán, ahogy ferde ajkakkal beszél valamiről, kancsytva felnéz a magasba, koncentrál, mond valamit a költészetről, egy hangról, egy emlékről. haj. felejthetetlen. mozart.

a matektanárnőm, ahogy fáradtan a rossztanulók feje fölött elnéz, a tábla felé, az élet felé. ahogy árasztja a nikotinszagot, kardigánja.

folyt. köv.

Mért

mért nem érdekel a magyar kortárs irodalom, mért. ez a találóskérdésem. mért. mért érzem hamisnak az egészet, mért. kreáltnak, ál-nak, szharnak. mért.

á

A rémálmokhoz meg annyit, hohy kiderült, pl. lakott egy ávós a lakásunkban annak idején. nem tudtam .de álmodom itt cifránál cifrábbakat. mit lehet ezzel kezdeni.

jó is ide bejönni, olyan, mint egy lakatlan szigetre megérkezni, és ott álmélkodni a csenden, a csenden, amely csalóka, amely mindig, és ezt jegyezd meg, mindig vadakat rejteget, messze, és közel.

mostmár elkezdhetjük nézni a paródiát, ami az életünk volt. fura. riportokat keresek, életjeleket, hangokat, szagokat. fura. meghal egy indián, és lesz hirtelen sok kis indián, akik szimatolnak, lapulnak a falhoz, a földhöz. na ki hymezte gojko mitic nevét kendőbe lánykorában, na ki. halálosan szerelmes, álszerelmes voltam belé. Belé. mi is volt ez, de tényleg. újra fogom nézni ezeket a filmeket, bennük éltem. csillgahegyi mozi. utána a héven, ki néz, hova néz, ki vagy, ki vagyok.

és robog  a hév.

szóval, egri csillagok harmadikban, ezerszer elolvasva, aztán két fiú a nyári táborban bedobta a medencébe, felpuffadt a könyv, akkora lett, mint egy vánkos, ott lebegett a vyz közepén, nem emlékszem már, hogyan halásztam ki. osztályfőnököm, gazsi józsi, meredten bámult a köritanárnőcivel a távolból, osontak. ezután loptunk kenyeret a tábori konyháról, vekniket, fejenként. álltunk a betonon, forró betonon, forró szyvvel. az úttörők, haha. az úttörők, minek is törtünk mi utat.

elillannak előlem a szavak, nem maradnak veszteg, nem adják magukat, csak nagyon nagyon nehezen. neheztelnek. nem is csodálom. elfelejtettem, mit jelentenek.

elő kell őket csalogatni, édesgetni,kivárni, amyg kedvük lesz újra, kedvük lesz élni.

nem, az indiánok nem büdösek. az indiánok nem németül beszélnek. nem jönnek el magyariba, nem. nem ülnek a 34-es buszon, kicsi lány. indiánokkal itt nem fogsz egyhamar összefutni, a sarki lottózóban. nem is, de legalább itt vannak ezek a filmek. ezeken nőttél fel. hát nézd meg magad.

Erről a katonáról lenne szó. Bereményi Géza egy kultúra katonájának nevezte őt, Orbán Viktor a legjobb katonájának. Mindkét alkalommal megütötte a fülemet, sok minden eszembe jut, de hogy katona lenne, az annyira nem. Vártam volna ehhez megjegyzéseket lapokban, neten, de sehol semmi. Vártam volna több,és okosabb yrást Róla. Várnék.

Jó, a katonadalok, az egyéb vitéz és harci dalok, meg miegymás, és indiánság, de hogy egy kultúra katonája, ezt ő mondta vajon magáról, vagy mi... Rosszul hangzik, olyan Mókus őrs mellékyze van.

Volt egy pasas a temetésen, egy napraforgót hozott,kissé fonnyadtat már, a villamoson  cigizett, ült egyedül egy padon . Valaki Hamvasról beszélt hangosan a villamoson, márpedig ez mindenkinek tilos, aki olvassa Hamvast egyébként is, nem is olyan jó az. Ki olvassa egyáltalán, ugyi.

szeretném tudni, ki lesz ott, és miért.

most akkor Rákóczi hajviselet a divat éppen, és ez jó. meg a söröm is jó, mert már nem lehetne birni ezt a zsizsegést, nem zsizsegést. a gyereknek felhasadt az álla. a ház vidám, több családnál vendégsereg, nevetés. ritka pillanat. tán még nem is volt ilyen, hiába, a gyerekek megszülettek. idáig csak  a cserepesvirágokat kellett itt ápolni, mostantól, és remélem, nagyon remélem, más a helyzet. amúgy meg RGy a bölcsésZek védőszentje lehetne, mert " soha annyi könyvet nem adtak ki őelőtte, mint az ő korában." hogy miért, ne kérdezd, nem tudom. majd utánanézek. á, hülye, gondolja Mökk, hülye, hülye az én bálványom. kiesnek a kezéből majdnem a bekötött diplomamunkák, ahogy slattyog a folyosón, büszkén. a gyerekei. nevethecc, mökk. nem jó neked most, én tudom.

na a reformáció vértanúi, akik nem akartak kálvinisták lenni. akarnék-e kálvinista lenni. nem. akarnék_ vértanú lenni. nem. akarnék-e lenni. hát.

meglepő események nem történnek. akinek hajlott a háta, hajlik most is. akinek reszket a szájaszéle, reszketett az hamarébb is. hamarébb. na, sok lesz már az a sör.

ha gyereked van, mindenféle érdekelni kezd, olyasmik, amikről régebben semmi sem jutott eszedbe, néhány mai példa:

dolomit, cserszömörce, fekete üröm,  Szent Iván nap, "megroppant a búza töve", rutafa, kőzetek metamorfózisa. ez csak elenyésző része a mai adagnak. a törpékől még nem szóltam akkor. manók. ez se mindegy. szóval, jönnek.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Metamorf%C3%B3zis_(k%C5%91zettan)

itt jön a Vértes, mert itt sokféleség van, és ezért megyünk hamarosan. Ismerjük meg honunk, Honunk, és ne "Lihtánstejnbe, vagy hova a picsába" menjünk először, ahogy nagybecsű  3. oszt. ált. isk. osztálytársnőm jegyezte meg két rágólufi között. Vagy mindegy? Öreg Heidi azt mondja, fontosak a gyökerek. Meg, hogy már nincsenek. Nomi bácsi, hogy a Földgolyón, és nem országokban élünk. És Love. És mindenkinek igaza van. És valahova menni fogunk. Vgay Lihtánsteijnbe, vagy  a Vértesbe.Vagy egyszerre. Mert párhuzamosan élünk sok életet, legalább kettő egzisztenciánk van. Akkor minimum 16 tagú a család. Lehet menni. Kell menni. [El lehet innen menni, kéremszépen.]

http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9rtes

felmerül bennem néha: mégis, egy szülőnek mindent ismernie kell, a kígyászölyvtől a dolomitokig, a Spongybobtól Hegelig? Mibe vágtuk a fejszénket????????

és akkor még tessék rendesen menstruálni is, hogy a szexről ne is beszéljünk. minimum két egzisztencia kell, de lehet, hogy húsz. az utak: elválnak. az utak: összetalálkoznak. naszóval, érteni kell a tortasütéshez, a

van olyan, akit utál, van olyan, akihez mennnie kell. szegény kicsi lány. micsoda egy kálvária néha a hétvége. ráadásul porszívózni egy csendes házban, amelynek múltja van, a hétnek akármelyik végén illúzióromboló. kéne egy akkora gyertya, mint a legdagadtabb lakó, azt szépen az udvar közepén elhelyezni, belecsavarni a kanálisba, és estig égetni.

és akkor más lenne, akkor megszólalna a sok néma hal???

egy állatka, amely iszonyatosan ijesztő, és elképzelhetetlenül gusztustalan, és mégis nézi az ember, ahogy micsinál. a csillagorrú vakond. rajta van a vöröslistán is. http://www.iucnredlist.org/details/41458/0

ma megijedtünk tőle, a gyerekek, meg én. a fene tudja, olyan, mintha egy rendes (európai, haha) vakonddal elmostak volna hatezer lábost, és szétfeslett volna kicsinyég az orra. rémes, na.

• R. Dawkins: Az Ős meséje. Partvonal Kiadó. Budapest, 2006. Van ebben Róla szó.

ha minden nap megismernénk egy ilyesfajta állatot, lassan átalakulna avilágképünk. amely amúgy is átalakulóban. csak legyen neki ideje átalakulni. a fiatalok meg akarják ismerni, az öregek el akarják felejteni. ilyen a világ, néha. csillagorral a jövőbe!

http://www.nehezy.hu/

ki énekel?

http://shakinghands.freeblog.hu/archives/2008/11/06/Madar-kviz_ki_enekel/

Mi a jeled?

http://bestiary.ca/beasts/beast546.htm

WANGFOLYÓ: http://wangfolyo.blogspot.com/2009/04/ujra-szol-fulemule.html#comment-form

 Luscinia megarhynchos

na ki ő?

Hangicsál: http://www.kondavolgy.hu/index.php?PHPSESSID=dda5f3f79468e36e9fc2df2a56a0de13&lap=madar&media=018

margitsziget, este. csalogány-fülemüle-filemüle-és   : imádja  a feketebodzát. na jó. a bodzaszörp finom." gégéje négy különböző hangot tud kiadni egyszerre, beleértve ebbe a zenei szempontból tökéletes akkordokat is. "

A fülemüle (Luscinia megarhynchos) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe rigófélék családjába tartozó faj.

Előfordulás, fészkelőhely:

Eurázsia nyugati felében és Eszak-Afrikában költ. A Brit-szigetek nagyobb részéről és Skandináviából hiányzik. Hazánkban nagyobb számban főleg a Dunántúlon és az Északi-középhegységben fordul elő. Alföldi elterjedése a számára megfelelő élőhelyektől, pl. folyóárterektől függ.
Fészkelőhely: Legfontosabb fészkelőhelyei a gazdag aljnövényzetű lomberdők szegélyei, a folyóárterek, fűz-nyár ligeterdők, a parkok, az öreg temetők és a nagyobb kertek. Ez utóbbi élőhelyen csak akkor telepszik meg, ha a száraz lombot nem takarítják el a bokrok alól.

Életmód, szaporodás:

Szinte kizárólag a talajon mozgó rovarokkal, pókokkal, csigákkal táplálkozik. Tavaszi érkezése után főleg pókokat zsákmányol. Az etető madarak az eleséget általában 30-40 m sugarú területről hordják. őszi vonulás idején a fekete bodza bogyóit is fogyasztja. Ilyenkor egyes példányok annyira meghíznak, hogy néha még repülni is alig tudnak. A fészek rendszerint a talajon, facsemete tövében, bokor alatt, rőzserakásban, borostyán között, erdei tuskó védelmében készül. Aljzata sok lomb, erdőkben elsősorban tölgylevél. Maga a fészek ugyancsak száraz levelekből és vékony gyökerekből áll. Előfordul, hogy papírdarabkákat is beépít. A viszonylag mély csészét finom gyökerekkel béleli. A tojások száma általában 5, ritkábban 4 vagy 6. A tojó az utolsó tojás lerakása után kezd kotlani. A fiókák 13-14 nap alatt kelnek ki és ugyanennyi idő alatt hagyják el a fészket. Ekkor még nem tudnak repülni, a közelben egyenként rejtőznek, szüleik tovább etetik őket. Négyhetes korukban válnak önállóvá, de a család még hosszabb ideig összetart.

Külső jellemzők:

Dolmánya rozsdabarna, farka rozsdaszinű; a test alsó része fehéres. A madár alig veréb nagyságú, finomabb alakzatú; csőre finom, hegyes, lába karcsú.

Védettség:

Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 forint.

 Katie Melua meg jó.

http://kata-pult.nlcafe.hu/forum/?fid=441&topicid=74120

http://forumkereso.hu/f%C3%B3rumok/n%C5%91k%20lapja%20caf%C3%A9/s%C3%BCss%C3%BCnk-f%C5%91zz%C3%BCnk/57

A gombóc elkészítési módja: Két (ízlés szerint, ha sokat akarunk: többet) krumplit megfőzünk puhára,leszűrjük és összenyomjuk szép krémesre, hozzáadjuk a lisztet, amennyit felvesz.Ha nem akarja bevenni, egy tojással segítsünk. Szép puha tésztát gyúrunk belőle. Ha nem töltjük, akkor csak gombócokat formálunk, és beledobjuk a levesbe, innen egy tíz perc és kész. Ha töltjük, akkor előfőzött hús való bele, illetve sajtkocka. Ez utóbbihoz a tárkonyos íz jobban illeszkedik.innen: http://hopopi.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=57902

ÉS EGYÉB KRUMPLINUDLIS : http://invitel.hu/manninger.v/sugar-level/recept/krumlisvaria.html

HÚSOSAN: http://invitel.hu/manninger.v/sugar-level/recept/krumlisvaria.html

kövtekező: kiengedni a jövőgörcsből.

van, aki ezt segíti, van, aki nehezíti. adott esetben egyszerre megy a kettő, az nehéz, főleg, ha rajtunk múlik a következő óra vagy nap, vagy hét terve, szándéka, rajza. grizzlymedve, indexvideók, receptek, szar levegő, fagyizó-haldokó város, piacot fotózó franciák, istenek, valaki lefotózza a hunyadi téri piacot, ahol nyomorforgat karikát, meg marikát. képzeljük el, hogyan érzik magukat alattunk a holtak: nekem nem megy, én csak égetem a mécseseket esténként, mert különben támadnak. nem, nem zombik, holtak. illetve, mittudomén, mi a zombi. mi a zombi? Nézzünkutána a vudunak, mert igencsak tényleg és valóságosan: holtak vannak mindenütt.

persze, Romero. http://hu.wikipedia.org/wiki/George_A._Romero

T

Gyerekeknek:

The Rockies: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szikl%C3%A1s-hegys%C3%A9g

Tánulj meg, Fiacskám, komédiázni.

http://mennyeimanna.blogspot.com/search?updated-max=2009-04-17T12%3A30%3A00%2B02%3A00&max-results=7

kép a mennyei manna blogról. meg kell sütni. mert.

http://www.contactmusic.com/photos.nsf/main/katie_melua_2346823